-Aki hozzám beszél az egy kiválasztott démon, nekik nem démoni testük van. A másik kettő démon tudatlan, lélek gyűjtő. Az aki Infernőt lebénította egy lidérc. Kaszapenge ujjai vannak és aki az arcát meglátja lebénul. De nem tudom a Központi Úr miért küldött egy kiválasztott démont. Ők általában hadvezérek. Csak háborúk idején jönnek elő.
*Lehet, hogy most háború van, csak mi nem vesszük észre.*
-Mostanában láttál akármilyen furcsaságot?

-Megmutatod. Lehet, hogy most is háború van. Ezeknek a démonoknak a járkálása nem véletlen. A Központi Úr lehet, hogy ide betört. Ami zavar engem.
*Miért zavar, hogy ha ez az ország elesik.*
-Szerinted normális, hogy érzelmeim lettek? Ez az emberi test fura.

-Élek, de én halott voltam. Vagyis feltámadtam. Ennek semmi értelme. Na mindegy mutasd meg azokat a furcsaságokat?
*Vajon mik lehetnek azok a furcsaságok? Csak mutassa meg biztos találok valami használhatót. De lehet, hogy el kéne hagynom az országot, most, hogy egy ideig szabad vagyok.*

-Hát..Az attól függ. Élő város felet még soha nem láttam, csontvázsárkányt. Igen, ez elég fura.-mondtam meglepődve
-Szerintem ez a várost manipulálja valaki. Szerinted?
*Vajon démon, nekromanta vagy valami más?*
-Van egy kis baj. Szétzúztuk a műhelyet.

Megérkeztünk Herostba. Újra ott, ahonnan elindultunk. *Olyan fura érzés itt lenni. Nem is gondoltam volna, hogy visszatérek. De démonként jobban érzékelem az aurákat. Szóval erősebb lettem. Isteni.*
-Olyan fura érzés, hogy újra itt vagyok. Mit gondolsz, hol van a kovács? Talán Inferno túszként használja. Aljas dög, a mi királyunk.-mondtam sejtelmesen
Elindultam a kazán felé és a kezem közelebb tettem. Hirtelen csont alakú tűznyalábok jelentek meg. De hirtelen elkaptam a kezem.
-Ez fura volt.-mondtam magamban

-Üdvözöllek kovács. Hogy vagy?-kérdeztem érdeklődve
A kovács hátrább húzódott. Éreztem, hogy fél tőlem. Akárhogy is, a csuklya a szarvaimat nem takarja el. Szóval mindenki félni fog tőlem. Szörnyű. Az új alak új erőkkel is járhat, de nem tudom mi lesz velem. Az idő alatt míg ide értünk, sajnos nem tudtam edzeni. Nem tudom mire vagyok képes.
-Assadar, nem tudom, hogy át tudok-e változni. Még azt sem tudom, hogy milyen új erőim lehetnek.-mondtam csüggedve
-Gondolom te is érzed a félelmét a kovácsnak. Ezért beszélj te vele. Rendben?

A kovács halálra volt ijedve. Látszott rajta, hogy a szarvaim, amik a csuklya alól kilátszanak nagyon zavarják. De mikor Assadar hozzá szólt, magához tért.
-Szia. Inferno a trónteremben van, de nagyon meg van erősítve, ez az egyetlen hely, ahol meg tudtok pihenni. Megbízok benned. De ki az a dé..dé..démon?-kérdezte megrettenve
-Assadar tudsz már valamit?-kérdeztem türelmetlenül
A csuklyámat levettem és megmutattam a jelet a mellkasomon. Kíváncsian néztem mit szól. De csak 'lefagyott'
a kinézetemtől. *Lehet, hogy ezt nem kellet volna.*